Filmeskönyv (részlet)

Szabó Gábor: FILMES KÖNYV

Beállítás (snitt): egyetlen kamera által rögzített folyamatos látvány. Minden beállítás egyetlen felvétellel készül.

Forgatókönyvi kép: egy adott helyszínen vagy díszletben játszódó jelenetet vagy jelenetrészt határoz meg. Egy vagy több beállításból áll. Egy képen belül a tér és az idő is megszakítás nélküli. Egy kép első sorában (fejlécében) fel vannak tüntetve a legfontosabb információk:

képszám, helyszínnév, külső vagy belső helyszín, napszak

Jelenet (sequence): dramaturgiai egység, amelyen belül a szereplők száma általában nem változik. Mind a kép, mind a jelenet kezelhető kevésbé kötötten, általában értelemszerűen összetartozó tartalmi egységet értünk alatta.

Elemi beállítás: a film nyelvi szerkezetének legkisebb egysége, egy adott látószöggel, kameramagassággal (alsó vagy felső gépállás), plán (képméret), objektív (gyújtótávolság) tartozik hozzá.

A plán (képméret/tárgyméret/témaméret): az a képméret, amelyben a kép tárgyát ábrázoljuk. (Nem a fizikai méretek felől kell megközelíteni, mert a megoldás tartalmi, jelentésbeli: az a kérdés, milyen elemeket akar magában foglalni a kép, vö. egy kisgyerek és egy felnőtt egész alakos beállítása között méteres eltérések vannak)

Nagytotál: bemutatja a környezet egészét, ahol a cselekmény játszódik. Lényege, hogy a cselekmény elemeinek és az azt körülvevő környezetnek a viszonyáról ad áttekintést. Egyfajta „ritmuselem” a film szerkezeti tagolása szempontjából.

Totál: a jelenet szempontjából lényeges összes elemet tartalmazza és egymáshoz viszonyított helyzetüket mutatja be.

Médium shot-ok: ez az a távolságtartomány, amelyet a legtermészetesebbnek érzünk. Idetartozó képméretekek:

Kistotál: tekinthetjük úgy, mintha egy egy totál részlete lenne, a jelenet résztvevőinek egy részét tartalmazza. Többnyire többalakos kép, de még egy bokánál vagy térd alatt vágott képet is nevezhetünk kistotálnak.

Egész alakos beállítás: értelemszerűen akkora képkivágás, melybe egy álló szereplő teljes alakban belefér.

Amerikai beállítás: kb. térd fölött , combközépen vágja el a szereplőt.

Félközeli/szekond: kb. mell alatt vágja el a szereplőt.

Közeli: funkciója, hogy a kép tárgyát a környezetéből leválassza, kiemelje. (ált.-ban: fejközeli, de lehet egy tárgy közelijéről is beszélni)

Szuperközeli: pl. az arc vmely rész (csak szemek vagy csak a száj)

A kamera magassága:

Normál szemmagasság: a szereplő, egy tárgy szemmagassága, a kamera vízszintesen van beállitva.

Alsó gépállás: a kamera felfelé forgatva veszi a felvételt. Hatása: hőssel való érzelmi azonosulás könnyebb.

Felső gépállás: a kamera magasabban van a kép tárgyánál. Hatása: egyfajta objektív kívülállást, rálátást biztosít a néző számára.

A gépmozgás fajtái:

Kétdimenziós kameramozgások: a kamera helye ilyenkor a térben változatlan marad (a „talpa” rögzített, csak a „feje” mozoghat)

Svenk(pásztázás/panorámázás): lehet függőleges, vízszintes, átlós „fejmozgás”.

Zoom: a gyújtótávolság megváltoztatásával térhatású mozgást készítünk, de a kamera ilyenkor is rögzített.

Háromdimenziós kameramozgások: a kamera ténylegesen elmozdul, helyet változtat a térben.

Fárt/kocsizás: a kamera vízszintes irányban helyet változtat, elmozdul a térben (fajtái: oldalfárt, előre- vagy hátrafárt, körfárt)

Krán/daruzás: maga az elnevezés kifejezetten a függőleges kameramozgást jelenti, vagyis azt, hogy a kamera térben emelkedik vagy süllyed egy daruszerű szerkezet segítségével. Ha emellett vízszintesen is mozgatjuk a kamerát, még mindig kránozásról beszélünk.