2017. szeptember 28., csütörtök

2017. szeptember 28.



A szeminárium egyik részében fantázia erősítő játékokkal múlattuk az időt. Szórakoztató volt. A közben készült felvételeket majd felhasználjuk a következő alkalommal, amikor  plánokról, kameramozgásokról, fényekről is szót ejtünk.
Szabó Gábor
Jó lenne ha a jövő néprajzosai számára kutatóként, népművelőként, tanárként a mozgóképes illusztráció már természetes lenne. A legelső magyar film A TÁNCZ is egy ismeretterjesztő előadás részeként született.

Részletek a mai prezentációból:
A Táncz 1901 

Rendező: Zitkovszky Béla


1899 -ben nyílt meg az Uránia Magyar Tudományos Színház. Itt az előadásokat mozgóképekkel illusztrálták. Eleinte külföldi anyagokat hoztak, ( pl. Spanyolország darabhoz bikaviadal), majd szükségessé vált magyar mozgókép készítés is.
Megrendelték a tánc történetét
Még a forgatás közben tűzvész tört ki teljesen elégett az addig forgatott anyag. Újraforgatták
A film elkészült, sikere lett, külföldön is vetítették (talán valahonnan előkerül egy kópia?)
A Táncz, ahogy a korabeli kritikából tudjuk, történelmi tanulmány volt, a tánc históriáját dolgozta fel az ókortól a századfordulóig. A táncokat a színházi élet sztárjai adták elő. Az Uránia tetején vetítették, nagyon nagy sikerrel. Zsitkovszky Béla 1868-1930 fényképész, operatőr az Uránia laborban dolgozott. felvette:
Rákóczy hamvainak hazahozatalát
Bleriot budapesti repülése
( Uránia ma: http://www.urania-nf.hu/tortenet )


Volt aki nem volt elragadtatva. A filmet látva Blaha Lujza a kor legünnepeltebb színésznője annyira elégedetlen volt magával, hogy 15 évig nem állt kamera elé. Az Operaház vezető táncosai is részt vettek a forgatáson, de az igazgató megvetően nyilatkozott róluk, amiért egy ilyen komolytalan munkát vállaltak.
„csak menjetek hát szoknyás és szoknyátlan báránykáim az Urániába. Csináltassatok magatokról duplikátumot, amely különb lesz, mint az eredeti… vagy ha nem, nagymama korotokban fogtok égni a szégyentől, ha meglátjátok magatokat mai „csintalan alakotokban…”
Ahogy külföldön, úgy Magyarországon is a mozi sokáig a mutatványosok produkciója volt, akik sátraikban a bolhacirkusz és a bohócműsor között rendeztek vetítéseket. 
A Fényképészeti Értesítő 1896 áprilisában – alig négy hónappal azután, hogy a Lumiére fivérek bemutatták találmányukat – leírást közölt a kinematográfról, és a Somossy Orfeum télikertjében Animatograph néven tartottak előadásokat. 
Az 1896-os millenniumi ünnepségek során olyan „mozgófényképek” szórakoztatták a nagyérdeműt, mint a Mária skót királynő kivégzése, A csók, A nagymosás, James Corbett és Peter Courtenay bokszviadala. 
Az első állandó pesti mozit 1906-ban nyitották meg az Erzsébet körúton Projektograph (később Odeon) néven. Az első mozipalota, a Royal Apolló 1915-ben nyílt meg az Erzsébet körúti Royal Szálloda kihasználatlan dísztermében, s hamarosan a főváros legnépszerűbb szórakozóhelyeinek egyike lett.

Körmedni Ékes Lajos tanulmánya 1915 – ből. Ebből idézek: „... az elegáns mozik – melyek szinte kizárólag a nagyvárosok centrumaiban keletkeztek – nemcsak külsejük fényével és berendezésük kényelmével, de az által is igyekeznek a többi mozitól különbözni, hogy műsorukat közönségük fejlett ízlésének megfelelő gonddal igyekeznek összeállítani. 
Ezzel szemben a kis mozik leginkább a munkásrészek által lakott vidékeken keletkeznek. Berendezésük szerény, műsoruk a szenzációt hajhássza. Egymás versenyétől hajtva nyújtják azt, ami vonz...” 
Ír még a  szennyfilmekről – szexuális drámák a hölgyeknek és erotikus pillanatok az úri férfi közönségnek  -
Ír arról. hogy a  gyermekek megóvandók a filmektől 
és fontosnak tartja, hogy legyen  nívós alkotásokat létrehozó irányzat szemben a szennyfilmekkel 

A magyar film történetének jelentős, izgalmas szakasza a némafilmek kora. Ekkor Magyarország vezető európai filmgyártó volt. A nemzetközi filmes világ, Berlin, Párizs, Budapest alkotói hol itt, hol ott forgattak. A háború alatt is dömpingben készültek a filmek. Magyarország 1917–18-ban az ötödik volt a némafilmgyártó nagyhatalmak sorában. 
1919-ben a Tanácsköztársaság idején a film volt a legfőbb propaganda eszköz. Korda Sándor volt a filmért felelős népbiztos. Nagyszabású tervek készültek, 31 film terv készült, néhánynak a forgatása is elindult, befejezték a már elkezdett alkotásokat, gyerekmozik működtek.
1919 után aztán Korda sok filmes alkotóval együtt elmenekült, félve a megtorlástól. A legtöbben Hollywoodba mentek.

olvasnivalók: 
A magyar Hollywood  http://epa.oszk.hu/01500/01515/00001/pdf/szukb.pdf
A némafilm korszakról http://www.filmkultura.hu/regi/2000/articles/essays/balogh.hu.html
120 éve mozizink http://mandarchiv.hu/cikk/5112/120_eve_mozizunk
Bolváry életrajz http://mandarchiv.hu/cikk/221/Bolvary_Geza_budapesti_palyakezdese
Rózsa György: Magyar elsők 1. (Kossuth Kiadó 2006) Az első magyar film, Az első magyar gyerefilmszínészek
Rózsa György: Magyar első 2.  Az első magyar filmes néptáncgyűjtők


KÖVETKEZŐ TÉMA:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése